Kecskeméti Arborétum

Ez a Spanyolország hegyvidékein is őshonos hunyor nagyon hálás évelő növény. Viszonylag magasra, fél méteresre is megnő, hosszú virágszáron nagy tömegben hozza apró, zöldes virágait, melyek már télen kezdenek nyílni, jellegzetességük, hogy teljesen sosem nyílnak ki. Magjait szétszórja, ezért az anyatövek körül tömegesen nőnek a kis magoncok. A félárnyékos helyeket kedveli, de azt tapasztaltuk, hogy napos, száraz viszonyokat is nagyon jól tűri ez a mediterrán származású növény. (Kísérletképpen az arborétum száraz helyeire is ültettünk belőle, reméljük, elszaporodnak majd.) Büdös hunyornak is hívják, de csak levelét megdörzsölve érezhető valamennyire, hogy nem jó az illata. Egzotikus megjelenésű évelő, levelei télen is mutatósak, csak a kemény teleken károsodnak valamennyire.

Trükkös növény: Tudósok felfedezték, hogy nektárjában élesztőgombák telepszenek meg, ami megemeli a virág hőmérsékletét. Ezen a magasabb hőmérsékleten pedig olyan illékony vegyületeket párologtat el, ami vonzza a beporzó rovarokat, többek között a méheket.

Megtalálható: Mediterrán ösvény

Kínából származik, mint a bambuszok, bazsarózsák is.

Még lombfakadás előtt, a csupasz zöld vesszőkön hozza a téli hónapokban aranysárga virágait (a „nudi” a csupaszságra, „florum” a virágzásra utal, vagyis „csupaszonvirágzó”). A tavasz egyik első hírnöke.

Ívesen kihajló vesszői támfalak mellé ültetve is nagyon mutatósak. Virágának illata nincs, viszont nagy tömegben nyíló aranysárga virágaival garantáltan elkápráztat bennünket.

Megtalálható: Az Örökzöldek ösvényén, a játszótér közelében a fenyők, borókák előterében különösen szépen mutat.

A Nyíri-erdő névadó fája

Krétafehér törzsét fekete rajzolatok díszítik.

Az arborétum közelében fekvő, matuzsálemi korú tölgyeket is őrző Nyíri erdő névadó fája, mivel a nyír a homoki tölgyesek kísérő fafaja. Az Alföldön inkább a mélyebb fekvésű, vízállásos területeket kedveli, fényigényes, pionír fafaj.  Az arborétumba ültetett példányok közül a magasabb térszintre, szárazabb viszonyok közé ültetett fák közül jónéhány mára kipusztult, de még így is sok helyen jelen van, többek között a kilátó közelében látható.

Érdekességek:

Leváló fehér kérgére régen írtak is, mint a papírra. Nedve cukrokat tartalmaz (nyírfacukor). A nyírvíz tavasszal csapolással nyerhető ki a fából, régen a Nyírségben hordókban árulták a piacon. „Gyógyító fa”, leveléből évszázadok óta vízhajtó teákat készítenek. Gyökerével számos gombafaj él együtt kölcsönösen előnyös kapcsolatban, azaz szimbiózisban.

Megtalálható: kilátó közelében, stációk közelében, alapállományban

A „bangita” szó régi jelentése bogyótermésre utal, és a család tagjai valóban bogyószerű termést hoznak.

(Meddő díszváltozatainak jellemzője, hogy szép virágot hoznak, termést nem, ilyen a kányabangita fajtája, a labdarózsa is.)

Nagyon népes család, akárcsak a loncok. Vannak köztük fák, cserjék, örökzöldek és lombhullatók is.

A kikeleti bangita egy hibrid növény. Lombhullató, felfelétörő ágrendszerű, szinte oszlopos növekedésű cserje. Levelei kissé bronzos színűek.

Illatos, rózsaszín virágai lombfakadás előtt, már télen nyílni kezdenek, ezért nem ritka, ha jégbe fagyva, hósapkával, zúzmarásan látjuk téli sétáink során!

Megtalálható: Virágos fák és cserjék körútja, Örökzöldek ösvénye (több helyen)