SZERELMI KALANDTÚRA
A házasság hete alkalmából indított programsorozat részeként a Parázs Pasztorális Központ immáron 5. alkalommal szerelmi kalandtúrára invitálja az érdeklődőket. A Kecskeméti Arborétum útlevél-átvevő és feladat-teljesítő helyszínként 2016. február 6. és április 6. között, idén is csatlakozik az együttjáró-, jegyes- és házaspároknak szervezett túrához. A játékos séta a székelykapus bejárattól a fő ösvényen vezet a Mária-kápolnához.
Az ösvény elején lévő kis tavacska melletti padokra akár le is ülhettek. Hamar meglátjátok a szélére ültetett bambuszokat. Ezeket a növényeket az ősi kínai kultúrában a tisztességes, szilárd jellemű emberrel azonosították: „Ahogy a bambusz szilárdan tör föl erős gyökeréből, úgy kell törekedni mindig egyenes tartással, állhatatosan a jóra. Ahogy a bambusz szára üreges és üres, ahhoz hasonlóan nem szabad előítéleteket, sötét gondolatokat vagy titkokat rejtegetni magunkban. Az erős szárcsomók figyelmeztetnek bennünket, hogy őrizzük jó hírnevünket és ne engedjünk soha múlandó csábításnak.” 
Japánban ma is használják a „bambusz-mentalitás” kifejezést: egyezséget kötni, megbékélni, és a harcoktól meg nem töretve haladni előre. Mint növények is nagyon érdekesek. A pázsitfűfélék családjába tartoznak. Olyan füvek, melyek fává is tudnak nőni. Igen jó alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, ami lehetővé tette számukra, hogy benépesítsék a trópusi, szubtrópusi területeket, sőt mélyen behatoljanak a mérsékelt övbe. Parti síkságoktól 3500-4000 m-ig felhatolnak, de legmegfelelőbb számukra a meleg, párás, kiegyenlített klíma a Ráktérítőtől a Baktérítőig. A bambusz szívós, rugalmas és erős, mindent túlél és legyőz. (Hiroshimában az atomtámadás okozta pusztulás után az első növény volt, amely újra kihajtott!) Évezredek óta nagyon sokoldalúan használja az ember: nemcsak használati tárgyakat készít, hanem házat, hidat épít belőle, hasítékára könyvet ír, sőt a kezdetleges izzólámpák szénszálai is bambuszfaszénből készültek. A keleti kertművészetben is meghatározó szerepe van.
Gondolkozzatok el azon, hogy mit becsültök, tiszteltek a társatokban!
(A fő ösvényen tovább haladva újabb bambusz-csoporttal a kínai ösvény elején találkozhattok.)
A „széles utat” keresztezve haladjatok tovább a főösvényen, amíg elértek a Kaán Károly emlékműig! Kaán Károly (1867-1940) híres erdőmérnök volt. Nevéhez fűződik a országos erdőgazdálkodás ujjászervezése, az Alföld fásítási programjának megalkotása és a korszerű állami természetvédelem megszületése. Kitartó, következetes munkájának köszönhetően 1923-ban megszületett az Alföld-fásítási törvény és 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. A magot ábrázoló emlékműnél gondolkodjatok el, mekkora csoda az élet! Egy kicsi magban rejlik a majdani felnőtt fa egész genetikai anyaga. Évekig képes tárolni az élet lehetőségét, s mikor megfelelő körülmények közé kerül, fejlődésnek indul. Akár több száz éves fa is lehet belőle.
A ti kapcsolatotok sikere is attól függ, mennyire tudjátok kibontakoztatni a másikban rejlő lehetőségeket.
A Mária kápolna felé induljatok! A kápolna túloldalán találjátok a meg nem született magzatok emlékére kialakított Kegyeleti Emlékhelyet! Itt érdemes elidőzi annál a gondolatnál, hogy mekkora érték az emberi élet, milyen csoda a születés! Ezt a csodát Isten adja a pároknak. Éljünk felelősséggel és a megfogant életet védelmezzük! Az emlékhely körül borókákat láttok, melynek neve Juniperus chinensis ’Spartan’. Tömött, szabályos kúp alakú, örökzöld lombozatával díszít egész évben. Napos helyet szeret, szárazságtűrő, edzett növény. Bőséges termést hoz, hamvaskék tobozbogyói még fokozzák díszértékét.
Ellenőrző feladat: hány darab boróka van ültetve a Kegyeleti Emlékhely köré?
További részletek és regisztráció:
http://www.parazskozpont.hu/
Az Arborétum február 29-ig minden nap 8-16 óráig, március 1-től, 28-ig minden nap 8-17 óráig tart nyitva.
Érdeklődni következő telefonszámon lehet: +36 30 689 73 47
Sipos Istvánné
Minden résztvevő párnak kellemes együtt töltött időt kívánunk!