Magunkról
MAGUNKRÓL
Fenntartás
Az arborétum jelenleg a a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (KEFAG Zrt.). Észak-Kiskunsági Erdészetének kezelésében van. A fejlesztési, kezelési, üzemeltetési munkákat részben a KEFAG Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészete, részben alvállalkozók végzik.
Az arborétum arculatának formálása, a beruházás folyamata máig sem fejeződött be. Az állománynevelési feladatokon túl minden évben bővítjük a gyűjteményt, bár számolni kell egyes különleges növények kiveszésével is. Csak olyan növényekkel bővítjük a gyűjteményt, melyeknek esélyük van Alföldünk meszes talaján e kontinentális jellegű éghajlat mellett az életben maradásra. A következő évek, évtizedek feladatai közé tartozik a tölgygyűjtemény fejlesztése, a természetes fásszárú növénytársulások imitált másába cönológiailag odaillő lágyszárú növények betelepítése, a tematikus növénytani ösvények újabb fákkal, cserjékkel, valamint évelőkkel, hagymás és gumós növényekkel való gazdagítása.
1. kép: A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola diákjai őszi összefüggő gyakorlaton
2. kép: Fűkaszálás a gyűjteményes részben
Az arborétum rendjét területőrök vigyázzák.
A gyűjtemény gondozása főleg fűnyírásból, metszésből, sarjirtásból, az alapállomány gyérítéséből, tisztításából visszamaradt tuskók sarjainak és egyéb magoncok kivágásából, aszályos években öntözésből, virágágyások, kúszóborókák öntözéséből stb. áll.
Az öntözés hat kútról történhet, melyből négyet áramfejlesztőről tudunk működtetni. A kiépített öntözőhálózat gerincvezetékei a legtöbb ösvény sétaútjai alatt húzódnak.
A nyiladékok tisztán tartását szárzúzóval oldjuk meg.
A látogatottságból adódó egyéb munka az arborétumban keletkező hulladék összegyűjtése és elszállítása.
Látogatottság
„Hozzám jött ma az erdő lelke.
Városi házam ablakán
Jégpáfrány ezüst levelével
Köszöntött hajnal hajlatán.”
Horváth István
A fiatal arborétum látogatottsága évről évre nő, melyet napjainkban éves szinten több, mint 60000 főre becsülünk. Örömünkre azok a csoportok, akik már „felfedezték maguknak” az arborétumot, többször eljönnek, sőt másokat is elhívnak.
Az arborétum ma már nem csak a kecskemétiek, hanem egyre inkább az ország különböző tájairól érkező csoportok kedvenc kirándulóhelye. Különösen jelentős a fiatal és idősebb korosztályok csoportos látogatása. Belföldi és külföldi szakemberek, más érdeklődő felnőttek, családok is szívesen töltik idejüket az arborétumban.
Közjóléti funkció
A növénygyűjtemény megteremtése, gazdagítása során számos olyan beruházás történt, melyek valamilyen módon a látogatók igényeihez igazodtak. Ilyen a gyerekek körében igen népszerű, fából készült kilátó, ahonnan a Kápolna-dombra, Vízműdombra nyílik különösen szép kilátás; az esőbeállók, amelyek kedvenc beszélgető és uzsonnázó helyek; az ösvények mentén és a Kápolna-dombon található asztalok, padok, melyek elsősorban nem a piknikezés, hanem a pihenés, szemlélődés céljait hivatottak szolgálni. A látogatók közül a legkisebbek kedvenc helye a fajátszótér. A műemlék kápolna és környéke a szakrális események, az egyházi turizmus népszerű helyszíne.
Oktatás
A szervezett csoportok részére szóló szakvezetés és növényismereti foglalkozások mellett az egyéni látogatók „önképzését” a tanösvények rovar-, növény-, állatvilágismertető, éghajlat- és talajviszonyokat bemutató táblái segítik.
Az Arborétum a Nyíri Erdőben 2003. május 8-án átadott Vackor Vár Erdei Iskola egyik oktatási helyszíne is.
„Csupa békés zsongás az erdő. Jó lenne itt maradni. Lefeküdni a galagonya virágos sátra alá, megmarkolni az időt, megállítani a felhőket, álmokat éveket.”
Fekete István
A Vackor Vár Erdei Iskola az ifjúság környezeti nevelését szolgálja. A gyerekek csodálatos erdei környezetben ismerkedhetnek meg az erdő életével, megtanulhatják tisztelni, védeni a természetet. A bentlakásos, minden igényt kielégítő épületegyüttes (tervezők: Csernyus Lőrinc és Siklósi József Ibl-díjas építészek) fiatal lakói szakvezetéssel tesznek kirándulásokat a környéken, és kézműves foglalkozásokon, természet elfogadó életszemlélet kialakítását segítő programokon is részt vehetnek.
Kutatás
A szakemberek számára tanulságosak az ország különböző részein megtalálható növényekre, elsősorban díszváltozatokra irányuló összehasonlító fenológiai vizsgálatok. A tűlevelű, lomblevelű és pikkelylevelű örökzöldek változatait ért fagykárok mértékét is országos szinten jegyzik. A Kecskeméti Arborétum a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségén belül kapcsolódott be ezekbe a vizsgálatokba. Az automata meteorológiai állomás mérése hőmérséklet, csapadék és relatív páratartalom tekintetében nyújt fontos információkat a vizsgálatokhoz, ami számtalanszor szolgált már magyarázattal egy-egy növény leromlása, kipusztulása esetén (alacsony relatív páratartalom, nagy hőingadozás stb.).
Az arborétum az alföldi kertépítésnek, a fajok termőhelyállékonysági minősítésének, a honosítási kísérleteknek is fontos helyszíne. Fontos kutatási terület a rovarvilág fénycsapda segítségével történő megfigyelése is.
A fénycsapda egy rovarok befogására szolgáló, napnyugtától napkeltéig működő szerkezet, melynek lényege, hogy az éjjel aktív rovarok a fényre, világító izzóra repülnek, ölőanyag hatására elkábulnak, sérülésmentesen elpusztulnak, így könnyen felismerhetők, meghatározhatók.
A gazdasági épület udvarában elhelyezett fénycsapda segítségével megtudhatjuk, hogy közvetlen környezetünkben az adott évben milyen rovarfajok vannak jelen. A másik megfigyelés az éves adatsorok összehasonlításából származhat. A mindössze húsz éves arborétumban jelenleg több, mint 800-féle fásszárú növény található, melynek nagy része az Alföldön nem őshonos. Érdemes nyomon követni, hogy milyen ütemben telepszik be az adott növényzethez kapcsolódó rovarvilág. (Pl. a fenyőállományokat gyorsan követik a rovarok.) Az egyes évek adatait össze lehet vetni, így meglátszik, hogy milyen fajok települtek be, mely fajok vannak felszaporodóban, melyek szorultak ki, melyek állománya fogyatkozik.
A fénycsapda egy-egy mintájában kis- és nagylepkéket, a mintegy 50 hektáros víztározó közelsége miatt vízirovarokat (pl. poloskákat), más vízhez kötött életmódú bogarakat (pl. csibor, cserebogár) találtak a szakemberek. Akadnak köztük vándorlepkék is, mint pl. a gamma bagolylepke, mely Kis-Ázsiából repül Skandináviáig, hazánkat is útba ejtve. Eddig mintegy 600 lepkefajt határoztak meg a kecskeméti mintákból az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának munkatársai.